A Torkos Csütörtök egy régi magyar népszokás, ami az idők folyamán kikopott a kultúrából. A farsangra oly jellemző mulatozás és bőséges evészet a jellemző, akárcsak a régi időkben. Húshagyó kedden éjfélkor azonban abbamaradt a mulatozás, hamvazószerdán ugyanis kezdetét vette a húsvéti időszakot megelőző böjt. E böjt felfüggesztésére hivatott a Torkos Csütörtök, ilyenkor fogyasztották el a farsangi bőségből megmaradt finomságokat.

A régi hagyományokat csak néhány éve támasztotta fel a kultúra.

Farsangolunk, bulizunk, bálozunk és maszkokba bújunk... de vajon tudjuk-e, miért?

Lássuk, honnan is ered ez az ünnepünk!

A farsangi időszak minden év január 6-án, azaz Vízkeresztkor kezdődik, és egészen Húshagyó Keddig tart.

Az időtartamának meghatározása alapján is világos, hogy a Farsang eredetileg a kereszténység kultúrköréhez kapcsolódik szervesen, ám "filozófiájánál" fogva történelem során az egyház inkább tiltotta, mintsem támogatta ezt a valójában népi eredetű hagyományt.

Azt bizonyára sokan tudjuk, hogy a farsangi idõszak vízkereszttõl (január 6.) hamvazószerdáig tart (változó az idõpontja). Arról azonban már kevesebben tudunk, hogy régen a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották...

Mi a farsang lényege? Mi az asszonyfarsang? Mik az igazi farsangi ételek? Mikor van és hogyan zajlott a farsang temetése? A farsang esküvõi szezon? Ki Konc király és Cibere vajda? Mi a lányok vasárnapja? Mi a torkos csütörtök?

Ha szeretnéd tudni a válaszokat, klikkelj ide!

Ebben az évben a farsangi idõszak február 16-án kezdõdik, és február 26-án ér véget. Tíz napig mulathatunk kedvünkre, de az ünnepi hangulat az utolsó három napban, Farsangfarkán hág csak igazán tetõfokára.

A régi idõkben ezekben a napokban, azaz Farsangvasárnap, Farsanghétfõn és Húshagyókedden számos népszokás honsult meg hazánkban.

Farsangvasárnap a legények kalapjukra tûzték szívük hölgyének bokrétáját, forró csókokat váltva tettek egymásnak fogadalmat, ezen a napon rengeteg eljegyzést és esküvõt tartottak.