Farsang-Báli szezon

(Forrás: Fittség.hu)

A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz húshagyókeddig vagy hamvazószerdáig. Utolsó három napja "a farsang farka" a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, majd a nagyböjttel ér véget.

Eredete

A bálok, a tréfás játékok és a jelmezes mulatságok ideje, a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A farsang szó a bajor-osztrák vaschangból származik, németül Faschingnak mondják. Így nevezték a középkorban a "bolondosan beszélők gyülekezetét", amelynek tagjai ilyenkor bátran megmondhatták a máskor tilos igazságot, éppen a "bolond beszéd" védőpajzsa alatt.

A szokás az ötezer évvel ezelőtti Egyiptomba, az Ízisz istennő tiszteletére rendezett lakomákra nyúlik vissza. Ilyenkor eltűntek a társadalmi rangkülönbségek, a rabszolgák is az uralkodók asztalánál foglaltak helyet. A görögök Dionüszoszt, a bor, a mámor, a termékenység istenét tisztelték, a rómaiak pedig Saturnus gabonaistent. Aszaturnáliáknak nevezett ünnepnapokon a római rabszolgák nyilvánosan bírálhatták, sőt, meg is dobálhatták uraikat - igaz, csak apró rózsaszirmokkal. Talán innen ered a ma is kedvelt konfetti hintése. A színpompás római felvonulások fő látványossága a carrus navalisnak nevezett hajószekér, a karnevál "névadója" volt.

Az első, farsangról szóló (bajor-osztrák) írások 1283-ból ismeretesek. Nálunk az ünnep kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. A farsang ideje egyúttal báli szezon is, ahogy azt Csokonai Vitéz Mihály legsikerültebb elbeszélő költeménye, a Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon című vígeposz 1799-ből.

(A karnevál szót az olasz nyelven is olvasó Csokonai ismertette meg velünk, hiszen komikus eposzának fõhõsét Carneval-nak nevezte.)

A bált, az év táncalkalmainak legjelesebbikét a farsang három utolsó napján szokták megrendezni. Számos helyen már kövércsütörtökön, azaz a farsang vasárnapja előtti hét derekán elkezdődik a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi, amely általában éjfélig tart.

A farsang jeles napjai

Január 6. Vízkereszt - a karácsonyi tizenketted zárónapja

Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince".

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották.

Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány.

Március 12. Gergely-nap: az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának