a farsang hangulatát, Dorottya címû mûvében, ezekkel a sorokkal:

"Adja Isten, így szól, többször is, másszor is,

Hogy így megvíduljon közöttük a komor is;

Más egészségéért, a magunk hasznára,

Eresszük ezt a bort a többek útjára:

Adjon isten sok pénzt, bort, búát, pecsenyét:

Éltesse vármegyénk újj vejét és menyét:

Éljen a barátság közöttünk s a szerelem;

Aki engem szeret, igyék egyet velem!"

A vendégek erre éljent kiáltanak,

A muzsikák pedig öröm-tust rántanak;

Tékozló pohrát Carnevál kiissza,

S az urak prositot kiáltanak vissza"

Ebben az évben a farsangi idõszak február 16-án kezdõdik, és február 26-án ér véget. Tíz napig mulathatunk kedvünkre, de az ünnepi hangulat az utolsó három napban, Farsangfarkán hág csak igazán tetõfokára.

A régi idõkben ezekben a napokban, azaz Farsangvasárnap, Farsanghétfõn és Húshagyókedden számos népszokás honsult meg hazánkban.

Farsangvasárnap a legények kalapjukra tûzték szívük hölgyének bokrétáját, forró csókokat váltva tettek egymásnak fogadalmat, ezen a napon rengeteg eljegyzést és esküvõt tartottak.

Idén februárban is ízelítõt kapunk a reneszánsz farsangi hangulatból Gyulán. A negyedik éve megrendezésre kerülõ négy napos ünnepség alatt belekóstolhatunk a korabeli ízekbe, hangokba, illatokba, fényekbe és helyi hagyományokba.

A felvonuláson megcsodálhatjuk a korhû viseletbe öltözött csoportokat, a vásárban bepillantást nyerhetünk a a hagyományos mesterségek ûzõinek kulisszatitkaiba; kosárfonók, díszkovácsok, fazekasok, kézmûvesek kínálják portékáikat. 

A Gyulai Reneszánsz karnevál idején megtekinthetjük a hagyományos középkori játékok bemutatóját, reneszánsz ízeket kínáló vacsorán és bálon, pajzán históriákat bemutató elõadásokon  kényeztethetjük érzékeinket.

Az Újföldet benépesítõ telepesek nem csak családjukat, hagyományaikat és ünnepeiket is magukkal vitték. Így került el Dél-Amerikába a portugálok közremûködésének köszönhetõen a farsang szokása.

A kezdetek kezdetén az entudo idején vizes arcukat lisztbe vagy púderbe mártva,  karneváloztak. De mindenki, a rabaszolgáknak ugyanúgy kijárt a mulatságból, mint gazdáiknak; õk parókákat húztak a fejükre, és az urak ruháiban parádézva farsangoltak, a legnagyobb szabadságban.

Ha valami finom, lehet még finomabb! Valószínûleg ez volt õsanyáink fánkkészítési koncepciója is, így gondolták tovább a hagyományos receptet, és így született meg a csörögefánk.

Ez a tésztájában különleges ínyencfalat sem hiányozhat a farsangi menübõl.

Hozzávalók

A fánkhoz:
250 g liszt

50 g vaj

3 db tojássárga
1,5 dl tejföl

egy csipet só
a díszítéshez, ízesítéshez porcukor és lekvár

a sütéshez olaj

Elkészítése

Egy tálban a liszthez hozzámorzsoljuk a vajat, majd szépen kényelmesen hozzákeverjük a többi hozzávalót is, és hólyagosra dagasztjuk a tésztát.

A farsangnak, mint minden ünnepnek, megvannak a maga jellegzetes ízei. Talán a egismertebb mind közül a farsangi fánk. Nagyon egyszerû elkészíteni, de anál finomabb!

A farsangi fánk receptje:

Hozzávalók

50 dkg liszt

5 dkg cukor

egy csipet só

6 dkg vaj

4 tojássárgája

2 dl tej

4 dkg élesztõ

olaj a sütéshez

porcukor a tálaláshoz

Elkészítése

Az elkészítéshez a fele tejben keverjük el  a cukrot,  morzsoljuk bele az élesztõt, és tegyük félre, míg megkel.

Ha Karnevál, akkor Velence és Rio, ha Farsang, akkor Mohács! Mert nekünk is van ám farsangi kuriózumunk, mégpedig a Busójárás.

A népszokás eredete, akárcsak a farsangé, több legenda homályából eredeztethetõ. Van, aki úgy tartja, hogy a mohácsi sokácok rémisztõ maskokba és hacukákba bújva ijesztették halálra és üldözték el a törköket, más viszont egy télûzõ hagyományként emlegeti.

Ami biztos, hogy ez a szép szokás ma is nagy népszerûségnek örvend Mohácson.

A Karácsonyi ünnepeket záró Farsang ideje január 6-án, aza Vízkeresztkor indul, és egészen Húshagyó Keddig tart. Hiába kötõdik keresztény ünnepekhez, a történelem során az egyház inkább tiltotta, mintsem támogatta ezt a valójában népi eredetû hagyományt.

A Bacchanáliálat, Szaturnáliákat idézõ farsangi idõszak szint az egyetlen népszokás, amely az idõk során fennmaradt

.

Az urak karneváli bálokat tartottak, a "fásáng" szokása valuhelyen, vidéken alakult ki.